GYIK

Kérdezzen

GYIK


Mi a magánindítvány?

Vannak bűncselekmények, amelyek után a büntető eljárás nem hivatalból, hanem a sértett feljelentése nyomán indul meg. A bűncselekmény elkövetésétől számítva 30 napon belül indítható el. Csak néhányat kiragadva, ilyenek pl. a könnyű testi sértés, a rágalmazás, a becsületsértés, a zaklatás, a levéltitok megsértése, a kegyeletsértés stb.

Elállás
Egy már megkötött szerződést meg lehet szüntetni elállással, elsősorban akkor, ha valamelyik szerződő fél a vállat kötelezettségeit nem, vagy hiányosan teljesíti, más szóval szerződésszegést követ el, és emiatt a szerződés fenntartása már nem érdeke a másik félnek. Ez tehát egyoldalú elhatározást jelent. A másik féllel való közléssel meg is szűnik a szerződés, nem kell, hogy abba a másik szerződő fél beleegyezzen. Úgy kell tekinteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna.
Felróhatóság, elvárhatóság
A mindennapi életviszonyokban mindenkinek úgy kell eljárnia, ahogy az általában elvárható. Bár ez tág fogalom, egy perben mindig a bíró mérlegeli, hogy egy magatartás általában elvárható volt-e, vagy sem. Az általánosan köztudomású életszerűség és logikusság mellett az egyén konkrét helyzetét és cselekvési lehetőségeit vagy korlátait is vizsgálni kell. Felróhatóságról tehát akkor beszélünk, ha egy cselekedet nem az általánosan elvárható kategórián belül volt. Ezzel pedig a cselekmény jogellenes lesz.
Bűncselekmény - szabálysértés
A társadalmi normák megsértése, súlyosságától függően, lehet szabálysértés vagy bűncselekmény. A szabálysértések a bűncselekményeknél enyhébb szankciókkal sújthatók, és a rájuk vonatkozó eljárás is különbözik.
Büntetésvégrehajtási fokozatok
A magyar büntetésvégrehajtás 3 féle fokozatot ismer: fegyház, börtön és fogház. A bírósági ítéletben mondják ki, hogy az elítéltnek milyen fokozatú intézetben kell a büntetését letöltenie. Az egyes fokozatok egyrészt az elítéltre vonatkozó enyhébb vagy szigorúbb előírásokban másrészt a feltételes szabadlábra helyezés szabályaiban mutatkozik meg. Fegyház fokozatnál a büntetés 4/5, börtön fokozatnál 3/4 fogház fokozatnál pedig a 2/3 részének letöltése után bocsájtható az elítélt feltételesen szabadlábra.
Személyiségi jogok
A személyiségi jogok jelentik mindazokat a törvényben garantált jogokat, amelyek biztosítják az egyén integritását és beavatkozásoktól mentes életvitelét. Csak néhányat felsorolva, ilyenek a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a lelkiismereti szabadság, a becsület és a jó hírnév védelme, az egészség és testi épség védelme, a személyes adatok védelme, a képmás és a hangfelvétel védelme, az egyén személyhez fűződő jogai stb. nemzetközi szinten két alap jogforrást kell megemlíteni: az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948, New York), és az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950, Róma).

Mint mindenhol, itt is vannak persze kivételek: nem sérti a személyiségi jogokat a bűncselekmény gyanúsítottjának törvényben előírt módon való korlátozása a személyi szabadságában, vagyis a letartóztatása, illetve az sem, ha az érintett személy egy adott helyzetben lemond az őt megillető személyiségi jogokról, például hozzájárul a róla szóló kép vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához.

A közszereplőkre is érdemes e vonatkozásban kitérni. A közszereplők lehetnek hatalmat gyakorló, befolyással rendelkező személyek (politikusok, gazdasági vezetők stb.), és közhatalmat nem gyakorló, a közszereplést önként vállaló személyek (előadók, sportolók stb.). A közszereplők személyiségi jogaikban nagyobb támadásnak vannak kitéve az átlagemberekénél, de ezek nem sérthetik a jó ízlést és az emberi méltóságot, valamint nem sérthetik a családjaik személyiségi jogait.

A személyiségi jogok megsértése minden esetben törvényben meghatározott szankciókat von maga után.
Szóbeli szerződések
Minden szerződés a felek egybehangzó akaratnyilvánítása. Ezek háromféle módon jöhetnek létre: írásban, szóban és ráutaló magatartással. Bizonyos szerződések csak írásban jöhetnek létre érvényesen, például az ingatlan adásvétel, a munkaszerződés, a zálogszerződés. A szóbeli szerződések megbeszéléssel jönnek létre, és ugyanúgy érvényesek, mint az írásban kötöttek, persze csak akkor, ha az érvényességükhöz a törvény nem köti ki az írásbeliséget. Esetleges jogvita során azonban nehéz a bizonyítás, hiszen „a szó elszáll”… A ráutaló magatartással létrejött szerződések a mindennapi élet egyszerűbb mozzanatainál jellemzőek, ezeknél nem írás, nem szóbeli megállapodás, hanem maga az arra irányuló cselekvés jelenti, hogy létrejött a szerződés: ha bemegyek egy boltba és a pénztárhoz viszem az árut, akkor ez azt jelenti, hogy meg akarom venni, ezzel tehát létrejön az adásvételi szerződés, méghozzá ráutaló magatartással. Vagy ha felszállok egy tömegközlekedési járműre, azzal létrejön a fuvarozási szerződés. Ha beülök egy taxiba és elmondom az úticélt, stb.
Előleg – foglaló
Adásvételi szerződések esetén a szerződő felek megállapodhatnak előleg vagy foglaló kifizetésében. Tulajdonképpen a foglaló is bizonyos értelemben vett „előleg”, de más szabályokkal. Közös bennük, hogy mindkettő a vételár részét képezi. Azonban, míg az előleg a szerződés meghiúsulásakor visszakövetelhető az eladótól, addig a foglalóra ettől eltérő előírások vonatkoznak. Ha a szerződés a vevő oldaláról hiúsul meg, akkor a kifizetett foglaló az eladónál marad. Ha a szerződés az eladónál hiúsul meg, akkor a foglalót kétszeresen köteles a vevőnek visszafizetni. Mindkét esetben tehát a foglaló összegét „veszíti el” az a fél, aki oldalán meghiúsult a teljesítés. Ha a vevő oldalán hiúsul meg a szerződés, akkor az eladónál maradó összeg a vevő pénze. A másik esetben viszont azért kell kétszeresen visszafizetni a foglalót, mert az egyik rész csak a vevő pénze, és csak a másik rész az eladóé. Fontos megjegyezni, hogy a szerződés meghiúsulásában nem kell, hogy az adott szerződő fél abban hibás legyen, elegendő, hogy az ő oldaláról történjen a meghiúsulás.
Lehet-e hitellel terhelt ingatlant eladni?

Természetesen igen, de ehhez a hitelnyújtó pénzintézet hozzájárulása szükséges, hiszen az ingatlan átruházásával együtt a hitel is átterhelődik a vevőre. Más a helyzet – és egyszerűbb-, ha a vételárból kifizetésre kerül a hitel még fennmaradó hátraléka. Ilyenkor a vevő rendszerint közvetlenül a bank részére utalja át a hátralékot, ezzel a hitel megszűnik, és a vételár ezután fennmaradó részét pedig kifizeti az eladónak.

Mi az eltérés vagy hasonlóság a hatáskör és az illetékesség között?

A hatáskör azt jelenti, hogy adott közigazgatási, bírói szerv, nyomozó hatóság milyen jellegű ügyekben járhat el. Az illetékesség pedig azt, hogy ha a fenti szervek valamelyikének hatásköre van egy adott ügyre, akkor földrajzilag melyik szerv járhat el. Például, egy Szegeden lévő ingatlan adásvétele során a kormányhivatal földhivatali osztályának van hatásköre, és ez a szerv csak a szegedi földhivatali osztály lehet.

Meg kell még itt említeni a joghatóság fogalmát, ez azt jelenti, hogy adott ügyben melyik ország szerve, bírósága stb. jár el, más szóval melyik ország jogrendszerét alkalmazzák.

Mi a különbség az eltartási és az öröklési szerződés között?

Mindkét esetben az eltartó az eltartottat élete végéig tartásban részesíti, amely sokrétű, és a felek dolga megállapodni, pontosan ez mit tartalmazzon. Az eltartott, a tartás fejében az eltartóra egy nagyobb vagyontárgyat, legtöbbször ingatlant ruház át. Akárcsak az adásvételnél, itt is szolgáltatás és ellenszolgáltatás állnak egymás mellett, csak itt nem pénz, hanem a tartás az ellenérték.

Eltérés viszont, hogy a tartási (a közbeszédben „eltartási”) szerződéskor az ingatlan tulajdonjoga rögtön átszáll az eltartóra, az öröklési szerződés esetében pedig csak az eltartott halála után.

Mit jelent az osztatlan közös tulajdon?

Amikor egy ingatlanon több tulajdonos van, azt tulajdonközösségnek vagy közös tulajdonnak nevezzük. A tulajdonostársak mindegyike az ingatlan minden részében tulajdonos, nincs meghatározva, hogy kié a kert egyik vége, és kié a másik, vagy egy lakásban kié a konyha és hogyan oszlik el egymás között a nappali szoba. Minden kis és nagy rész mindenkié a saját tulajdoni arányában. Úgy is mondhatjuk, hogy a tulajdonosoknak eszmei hányada van, tulajdonjoguk nem egymástól elhatárolt, azaz osztatlan közös tulajdon.  

 

Ha viszont bármilyen okból szükségessé válik az elhatárolás, akkor a tulajdonosok tulajdoni arányuk szerint úgynevezett használati szerződésben rögzítik, ki mit használ az ingatlanon belül, úgy is mondhatjuk, hogy „felosztják” azt egymás között. Ezzel ugyanúgy közös tulajdon marad, mint addig, de osztott közös tulajdon lesz.

Mikor kaphatok kártérítést, ha közlekedési baleset ér?

Akkor, ha a balesetben valaki vétlen sérült, vagy a közeli hozzátartozója hunyt el, ugyancsak vétlenként.


  • Szerző:
    Az Ügyvéd Válaszol
  • Dátum:
    2021. november 17.

Tegye fel kérdését Ön is!

A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező


Powered by BreezingForms
Az Ügyvéd Válaszol
© Minden jog fenntartva!

Dr. Gyebnár András

Kapcsolat

  • Tel:

    +36 70 943 7339

  • Email:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.